Igazi nyár
Pajor Tamás, Szentkirályi György
Köhög a szél, ugat a gyár,
dörög az ég, a tömeg a sztár
Hideg a kő, de puha az ágy,
remeg a föld, letörik az ág
A vihar elér, fa levele száll,
lehűl a vér, mert fölül az ár
Hol az a jó, igazi nyár,
hol a hajó, és az, aki vár
Ha van az a pénz, az szomorú ám
mert az, ahogy élsz, az leborul rád
Ne menekülj, ne telefonálj,
mert jön egyedül, ki a habokon áll
És valamitől a fekete vár
fala ledől, a helye kopár
Ma hatezer év szünet után
bekopog a fény, de nyitod-e tán?
De nyitod-e tán?