Rólad álmodtam

I.
Forgolódom éjjel, hiszen nem vigyázol már rám,
Rémálmoktól szenvedek, üvöltésre áll a szám,
De hang nem jön ki a torkomon, egy némafilm a látszat,
Szívem megtörték sokan, így velem már senki sem játszhat.
Ne áltass! Tudom jól, hogy nem leszel mellettem,
Ha kinyitom a szemem, nélküled egyedül ébredtem.
Új üzenet a telefonon, mi a létezésed bizonyítja,
Épp velem akarsz lenni, de vajon mi a titok nyitja?
Mit kell ahhoz tennem, hogy örökké ölelhesselek téged,
Illatod érezhessem, és ne érdekeljen a vétked,
Hogy folyton elhagysz, amint betoppansz az életembe,
Nem akarom elhinni, hogy tényleg ez az élet rendje!
Maradj mellettem mindig vagy ne is lássalak többé,
Mint a szivárvány, ha sötétedik, úgy válj te is köddé!
Ha nem szeretsz, hát várok, egy újabb halálos hálóra,
Törölj ki az emlékeidből, az álmok nem válnak valóra!

Ref. (2x)
Rólad álmodtam, de ez mit se számít már,
Én bújtam hozzád és te nem taszítottál.
De szívem megtorpant, hisz összedőlt a vár,
Mert a valóságban mindig meg van szabva egy határ.

II.
Engem akartál régen, emlékünk ott ül minden képen,
De ha ez mára változott, akkor csak felejts el szépen!
Én nem tudom mit érzel, de lassan nem is érdekel,
A sárguló lombok között egy feketerigópár énekel.
Életre kel a dallam, s rögtön beborul az ég,
Mert a madárpár szívében már nem boldogság ég.
Apró könnyek gyülekeznek fent a felhők szemeiben,
Elered az eső, és magányosan ázom meg idelenn,
Hidegen hagy a hangod, ha meghallom még a távolból,
Pár szóból megértettem, most elűzlek az álmomból.
Majd átkarol a sötétség, erre nincsen már mentség,
Kapcsolatunk mivoltában nem lesz többet kétség.
nem érdemellek meg téged, te sem érdemelsz meg engem,
mielőtt válaszoltál volna, én már régen tovább mentem.
Eltemettem a múltat, legalábbis amennyire tudtam,
Mert könnyező szemekkel újra elaludtam és rólad álmodtam
Ref. (2x)