Viszlát!
Ne játsz nekünk punk-zenét,
külvárosi szerzeményt,
vad dolgokat, utcaszéli dallamokat!
Énekelj talán, egy langyos vallomást,
vagy forró éjszakát, mézes melankóliát!
Hé! Elfecsérelsz éveket,
de nem kérik az éneked,
rekedt hangodat, világmegváltásodat
Énekelj talán, egy lányról vallomást,
légy már jó fiú, térj eszedre már!
Állj meg! Okosabb nem lehetsz, hát viszlát!
Állj meg! Ideje megtanulnod, hogy viszlát!
Szép lehetsz, de okos nem, óh légy már jó fiú!
Mér nincs benned tisztelet?
Nem élheted így az életed!
Mér nem jó neked, ha kitaposott úton mehetsz?
Nem használt a szó, a figyelmeztetés,
csak szelet vetettél, vihart arattál!