100 Kör
Elég lett volna a neved
De te rögtön odaadtad a fejed
És most lassan hajolsz lejjebb
Hogy a kezeddel húzhasd beljebb
A takaród, elnyel
Nem beszélünk maradt a jelnyelv
Erre önelégülten legyintesz
Nálad a festmény, míg nálam a skiccek
Ma a paronia megint rámtör
Ez a pár, annója vagy 100 kör
Üres mostmár feléd a háztömb
Rólam maradt meg a raktárkönyv
Engem megint zavar a nap
Az estét várom a pad alatt
Megint itt vagyok magam alatt
Nekem már csak ez maradt
Nem tudok mit mondani tényleg nem
Elvesztünk ebben az életben
Fél kézzel tartom magamat
De véletlen csak téged nem
Sötét árnyak osonnak mögéd
Lelked az enyém, a tied az övé
Az elmémet csavarod ujjaid köré
Míg nem végül benövi a sövény
Te többet vártál és én is
De többet láttam én mégis
Hogy mi a rossz meg a szép is
Ez ilyen maradandó tudat fétis
Te már tudod hol lesz a vége
Egyedül megyek a vetítésre
Nálam még mindig forog az érme
Aztán beszorul a fogaskerékbe
Nem tudok mit mondani tényleg nem
Elvesztünk ebben az életben
Fél kézzel tartom magamat
De véletlen csak téged nem
A naplementét sem látom
Becsukom a szemem, hogy inkább ne fájjon
Megfagyok, mert nálad maradt a kabátom
Felhagyok mindennel, hogy senki se lásson
Száz gárdából, ezer magány
Száz életből, ezer halál
Száz igenből, ezer talán
Száz kérdésből, ezer talány
Nem tudok mit mondani tényleg nem
Elvesztünk ebben az életben
Fél kézzel tartom magamat
De véletlen csak téged nem