Panoptikum
Belépés
- Micsoda panoptikumi este,
Ez már nem díszkivilágítás.
Még csilingel a száz aranycsengettyű,
S a távoli termek zaját visszhangozva
Némán forognak a viaszfigurák.
Előtér
- A falak sötét kárpittal borítva,
A padló mohaszőnyeggel tele.
Viszi, viszi a szemlélődőt
Paradicsomi tájak felé,
Egy fénylő labirintus felé.
Barlang
- Ez itt a barlang, ott a tűz,
Melyet látod, körbeülnek.
Így élhettél egyszer Te is.
Ott még biztos nem hitted volna,
Hogy messze szállsz, majd fel a Holdra.
Gyilkosok
- Egy borotvával véget vetettek
Ennek a furcsa szerkezetnek,
Múló örömnek, szenvedésnek.
Férj, feleség
- Férj es feleség szobája ez,
Mind a kettő messze néz.
Talán keresnek valamit, vagy
Várnak valakit
Valahonnan, hogy feltünjön az éjszakából.
Császár
- Megjött, megjött a császár,
Kongatják a harangokat.
Egyik kezével halált oszt,
Másikkal aranyakat.
Egyetlen dühös szavától
Országok süllyednek el,
Egyetlen mozdulatától
A holt ország életre kel.
Udvaron
- Kastély udvarán sietsz,
Parkban lánygyerek játszik.
Fodros ruhák. nagy szalagok.
Gurigát kerget mosolyogva.
Dante poros körei után szalad,
Őt is lassan elnyeli az időáradat.