Mindenki nyomja

A lépcsőházban, a fürdőkádban,
Fent a padláson, lent a garázsban,
A mosógépen, és a megállóban,
Kertben, a parkban, egy sátorban,
Az éjszakain és az öltözőben,
Az irodában, meg az ebédlőben,
Egy fesztiválon, az első randin a hátsó ülésen.

Mindenki nyomja, nyomja a gombot,
Mindig újra, újra és pont ott,
Ahol egyszer már elromlott.

A folyóparton, az iskolában,
Kint az erdőben, bent a lakásban,
A liftben, a padlón, és a játszótéren,
Valami klubban, vagy kint a réten,
A konyhaasztalon, a gólyabálon,
A telefonfülkében, meg az ágyon,
A lányvécében, a városban, az egész világon.

Mindenki nyomja, nyomja a gombot,
Mindig újra, újra és pont ott,
Ahol egyszer már elromlott.
És ha majd bánja, bánja a dolgot,
Akkor is járna, járna és pont ott,
Ahol egyszer már elbotlott.

Mindenki nyomja, nyomja, nyomja…
Mindenki nyomja, nyomja, nyomja…

A lépcsőházban, a fürdőkádban,
Fent a padláson, lent a garázsban,
A mosógépen, és a megállóban,
A konyhaasztalon, a gólyabálon,
A telefonfülkében, meg az ágyon,
A lányvécében, a városban, az egész világon.
Az egész világon…

Mindenki nyomja, nyomja a gombot,
Mindig újra, újra és pont ott,
Ahol egyszer már elromlott.
És ha majd bánja, bánja a dolgot,
Akkor is járna, járna és pont ott,
Ahol egyszer már elbotlott.

Mindenki nyomja, nyomja, nyomja…
Mindenki nyomja, nyomja… nyomja…