Múlató

Életbe maradunk bebábozódunk, találunk valakit
Valamit mondunk neki hogy úgyis mindegy hát
Gyere velem
Halálig jobb híján leszel-e, nem lesz egy
Fáklyásmenet
Tudod mibe kerül annyi fáklya? Hát te inkább csak
Belül gyújts egy gyertyácskát minden napra egyet
Néha majd elfújom olyankor szeretlek a sötétbe
Csöndesen látod a testnek is jó, a léleknek meg egy
Kép a sötét mellékhajó oldalán vagy a gyüliben az
Aznapi csodán csüngeni mint Évának az almája a
Fán
Amely a fajtánkat gazdátlanná tette hogy akármit
Fog
Az kéri hogy eressze, mink meg csak szoríjjuk hogy
Érezzük
Hogy meleg, hogy nem vagyunk egyedül nosza
Öleljetek meg!
Addig is kalandos a TV-ben az este töltök pohárba
Hogy valaki
Szeresse szegény főhősnőt hamár a főhős nem ér
Rá mert a
Világot pelenkázza éppen be hogy ne potyogjon rá a
Szar
Mindenre, száraz fehér de amúgy mindent szeretek
Néha
Karácsony térdemre gyereket, szép betegségeket
Nevelünk majd
Magunkba csendesen megvárjuk míg eldöl a gomba
A rexasztalon ha egy
Bátrat lökünk aztán oda se nézve a padlóra köpünk
Ennyi
Volt tényleg tényleg csak ennyi sakkban csak
Paraszt kártyába
Betli - Vége az egésznek