Vihar

Minden csendes, a nap is felkelt már,
meg sem rezzen a víztükrön a táj,
sziklák felől hallom a vízcsobogást,
elmosódott fényben állnak a fák.

Napfényre vár a harmatos kisvirág,
egy szürke felhő a széllel táncot jár,
sziklák felől egy távoli harang szól,
fekete felhők, vihar tornyosul.

Kitépett virágok, fák
siratják az elmúlt szép időt,
vihartól tépázott ágak
várják az újraébredést.

Kiforgatja a szél a fáknak gyökerét,
fekete, ázott földet az eső mossa szét,
elborulnak a fények, a végtelen túl mély,
kitépett virágok várják a fénylő napsütést.

égigérő fák siratják
az elmúlt szép időt,
vihartól tépázott ágak
várják az újraébredést.

Minden csendes, a nap is felkelt már,
meg sem rezzen a víztükrön a táj,
sziklák felől hallom a vízcsobogást,
elmosódott fényben állnak a fák.