Sötét a város
Sötét a város, sötét a táj
Sötétben arcod napfényre vár
Sötét a járda, ne lépj tovább
Várj, míg a lámpa egyszer kékre vált
Sötét a vászon, sötét a kép
Fütyül a néző, semmit nem ér
Sötét az ablak, sötétbe néz
Rossz számot tárcsáz sötétben a kéz
Sötét szobámba belépek én
Téged talállak maga, helyén
Valaki mindig sötétben él
Kulcs van a zárban, egyre jobban fél
Sötét egy részeg, a semmibe lát
Torkából átok záporoz rám
Sötét a város, sötét az ég
Korommal mosta le mindkét szemét