Senki lenni

Látok, bár mennyí sebből vérzünk,
Szépen egy szakadék szélére értünk.
És ha csak nem zuhannál,
Visszafordulsz, nincsen más,
Arra meg jön az úthenger, ez választás.

Nem billentünk fejjel a falnak, a fal gázolt el,
És már mindenhol ott van és szétölel.

És buta senkik boldogan leadarálnak, ha nem vagy senki,
Én tudok, nem akarok csöndben senki lenni.
Így volt (így volt), így van most és mindig,
Most és mindig.

És hogyha szendvedsz Te, bújva mástól,
Nem baj, hogy pusztusz, az a baj, hogy látszol.
Így csak rontod a képet, belepiszkolsz, jön a radír,
Eltűnsz és az, hogy nem vagy már, nem is hír.

Nem billentünk fejjel a falnak, a fal gázolt el,
És megint mindenhol ott van és szétölel.

És buta senkik boldogan leadarálnak, ha nem vagy senki,
Én tudok, nem akarok csöndben senki lenni.
Így volt (így volt), így van most és mindig,
Most és mindig.