Hagyj élni

Élni hagyj! Élni szabadon...
a vágyam szabadon élni,
és élni hagyni. Hagyj éllni!

Lassan 25 éve nyelem a mérget és teljesen összemart.
Szedem a lábam, meg sem álltam, de a föld fogva tart.
Jutott a jóból, rosszból egyaránt, de nem tartom jogosnak,
hogy szándékosan vagy véletlenül bárki eltaposhat.

Tűrj meg engem is, fogadj el, hadd mondjam el;
nem kell minden, az is jó, ha valaki elvisel.
Ha megtalálom megeshet, hogy csapdába lépek.
A seb beforr, de nyoma megmarad, míg ebben a testben élek.

Ha virágoskert az élet,
Én kószálok a fűben.
Tőlem messzebb vannak a virágok,
mint a Szaturnusz az űrben.

Most már kimondom, ha itt vagyok ne várjatok hiába;
bennem él a jelenkor legnagyobb hibája.
Atomnyi testem tele félelemmel az óriások között,
de elbújhatok, ha kedvem tartja egy fűszál mögött.

Ha virágoskert az élet,
Én kószálok a fűben.
Tőlem messzebb vannak a virágok,
mint a Szaturnusz az űrben.

Miért bántasz ahelyett, hogy féltenél?
Hogyod, hogy arcon köpjön bárki,
aki egy kicsit is úgy érzi, hogy többet ér.

Ha virágoskert az élet, én kószálok a fűben.
Tőlem messzebb vannak a virágok, mint a Szaturnusz az űrben.
Lehet nem tudják, hogy létezem, de mégis...
otthon vagyok ezen a bolygón én is!
Itt élek én is!