Ma én szívok, de holnap már te!
- Ma én szívok, de holnap már te!
- Ez aztán ritmus, csak verd!
- Hé, mi történt veled?
- Ma volt a szerencsenapom,
az A-sugárúton
Mellém áll egy limuzin
és egy hölgy kiszól.
Azt mondja: 'Drágám, segíts,
az agyamra megy egy pincs!
Egy éve ugat a szomszédban
és nyugtom tőle nincs!'
Ez az Akita-Evita,
a leghangosabb fajta,
De ha a fülébe dobolsz
non-stop, az fix, hogy
Kipurcan a zajtól a kis mocsok
vagy halálra fogja majd ugatni magát!
Ma én szívok, de holnap már te!
Ma én szívok, de holnap már te!
És a vén hölgyemény
ezer dolcsit nyújt felém,
'És még száz, ez a bónusz,
ha az eb mennybe ér!'
Nos ott van a pénz
és bár a szívem nehéz
Mert szánom azt a kis dögöt,
de a tervem máris kész!
Egy óra múlva Evita,
az eb lement hídba
Az ablakpárkány szélén szvingelt
falzettben vonyítva
S mint Telma és Louis,
amikor szólt a blues
Leugrott a magasból
és zsupsz, kinyúlt!
Ma én szívok, de holnap már te!
Ma én szívok, de holnap már te!
Megvan a pénz
és hozzá a méz!
Arra sántít az én macim!
És olyan szépen néz!
Így hazavittem hát
kapott egy teát, meg mást
Egy kis gyöngédség kell
és máris talpra áll!
Bizony, ma én szívok, de holnap már te!
Ma én szívok, de holnap már te!
Igen, ma én szívok, de holnap már te!
Ma én szívok, de holnap már csak te!