Köpök rátok

Ha a szívemet átszúrnám, ha a fejembe golyót eresztenék
Ha megölném magam a színpadon, talán az se lenne elég
Ha ugranék és a fejem a lábaid előtt loccsanna szét,
Akkor is annyit mondanál, hogy megjátssza az eszét
Biztos eladta magát, biztos megvette a halál
Ezentúl nem lesz lakat a számon, ezentúl bárki, ha megtalál
Annak a saját fegyverével intézem el a képét
Ne akarj velem háborút, inkább őrizd meg a békét
Őrizz meg!

Lassan mindenki jobban tud már nálam mindent rólam, hogy
A lelkem az ördögé lett és hogy a régi énem hol van
Lassan mindenki jobban tud már rólam mindent nálam, én
Köpök rátok, nesztek, itt van a véres nyálam
Mennyi nyomorult patkány, mennyi szánalmas féreg
A sötétben haldokoltok közben én a Fényben élek
Mennyi szánalmas patkány várja végre a vérem végét
Ne akarj velem háborút, inkább őrizd meg a békét
Őrizz meg!

Nem vagyok angyal, látod a fejemen
Semmilyen glória nincsen
De az ördögtől sem kértem azt, hogy
Bármiben is segítsen
Nincsen szárnyam, nincsen szarvam
Embernek szültek,
De ott maradnak a szarban mind,
Akik ellenem készülnek

Mennyi szánalmas patkány
Mennyi nyomorult féreg
Mennyi szánalmas patkány
Mennyi nyomorult kis féreg...
A sötétben haldokoltok közben
Én a Fényben élek
Ti a sötétben haldokoltok, közben látod
Én meg a Fényben élek