Minden percben (Am I The Only One)
Nézd a fákat, minden kopár már
elmúlt rég a nyár, itt az ősz,
nyoma sincsen, eltűnt a zöld.
Megbarnult már minden falevél,
az ágak között átfúj a szél,
árván állnak az út mentén.
Mért érzem úgy, hasonlók hozzám,
tán azért, mert te is elhagytál.
Egyedül vagyok és így is maradok.
Már nem bízom senkiben,
neked köszönhetem.
Én mint a fa és te a levél,
úgy hagytál el, oly könnyedén.
Már nem tudom mit tegyek,
mi lesz majd nélküled.
Minden percben feléd hajt a vágy,
megpróbálok nem gondolni rád,
emléked mégis rám talál.
Tőled távol lenni sem lehet,
te ott vagy velem szüntelen,
bárhová megyek jössz velem.
Nekem többé nincs tavasz, se nyár,
őszbe borul az egész világ.
Egyedül vagyok és így is maradok,
Már nem bízom senkiben,
neked köszönhetem.
Én mint fa és te a levél,
úgy hagytál el,oly könnyedén.
Most nem tudom mit tegyek,
mi lesz majd nélküled.
Nekem többé nincs tavasz, se nyár,
őszbe borul az egész világ.
Egyedül vagyok és így is maradok,
Már nem bízom senkiben,
neked köszönhetem.
Én mint fa és te a levél,
úgy hagytál el,oly könnyedén.
Most nem tudom mit tegyek,
mi lesz majd nélküled.
Minden percben feléd hajt a vágy.