Gyorsvonat

Emlékszem, akkor még tizenhat sem voltam,
az életről még semmit sem tudtam.
Azt hittem ő lesz majd az egyetlen,
az igazi nagy ő az életemben.

Nehezen telt el egy perc vagy egy óra,
amíg a szobámban vártam meg újra.
Aztán csörrent a telefon, súgta,
akkor a sarkon éltük újra.

Mint egy gyorsvonat, olyan ez a szerelem,
robog a síneken, áthatol a szívemen.
De az érzés olyan furcsa,
visszatér újra meg újra.

Mint egy gyorsvonat, olyan ez a szerelem,
robog a síneken, áthatol a szívemen.
De az érzés olyan furcsa,
visszatér újra meg újra.

Ott álltam, hiába vártam.
Riadtan járkáltam a szobámban.
Egész nap a telefont vártam,
biztos, hogy felhív, azt gondoltam.

Aztán láttam az utcán egy sráccal,
nem értettem egyet az egész világgal.
Úgy éreztem, meghalok rögtön,
de rájöttem, hogy más is van a földön.

Mint egy gyorsvonat olyan ez a szerelem,
robog a síneken, áthatol a szívemen.
De az érzés olyan furcsa,
visszatér újra meg újra.

Mint egy gyorsvonat, olyan ez a szerelem,
robog a síneken, áthatol a szívemen.
De az érzés olyan furcsa,
visszatér újra meg újra.

Mint egy gyorsvonat, olyan ez a szerelem,
robog a síneken, áthatol a szívemen.
De az érzés olyan furcsa,
visszatér újra meg újra.

Mint egy gyorsvonat, olyan ez a szerelem,
robog a síneken, áthatol a szívemen.
De az érzés olyan furcsa,
visszatér újra meg újra.

Mint egy gyorsvonat, olyan ez a szerelem,
robog a síneken, áthatol a szívemen.
De az érzés olyan furcsa,
visszatér újra meg újra.

Mint egy gyorsvonat, olyan ez a szerelem,
robog a síneken, áthatol a szívemen.
De az érzés olyan furcsa,
visszatér újra meg újra.