A múlt távolba tűnt világ
Rólam nem tudhatsz semmit, bár rabbá tehetsz
De nem érzed, hogy fáj, ha eltemetsz
S ha eltiprod népem, és vérünk sincs már
E test itt marad
De lelkünk az szabad
E lét börtönéből kiszáll
A múlt távolba tűnt világ
Már nem érem el
Sok szép emlék,mint holt virág
Kinn a parton,ott hever
Ami volt csak volt, hisz már holt
Mit a jelen eltemet
A jelen csak egy állomás
Jövő és múlt között
És túl sötét, túl fájó
A remény megszökött
A végtelen már fénytelen
Minden álmom már törött
A jövő csak egy árnyvilág
Már vissza nem találsz
És nem kísér már égi láng
Bár mindent vágysz, de semmit látsz
Egy másik nap süt fentről rád
És egy másik földön jársz
Egy másik nap süt fentről rád
És egy másik földön jársz