Szahara
Skinti Csaba, Skinti Csaba Sándor
Perzsel a Nap, testünket forróság járja át,
édes csókkal az ajkamon várok rád.
ref.:
Kövesd a szíved, hogy egyszer rám találj!
Rohan az idő, de a pillanat csodás.
Hív a végtelen örök vad Szahara.
Hosszú az út, ami hozzád elvezet,
magányos vándor lennék nélküled,
börtönbe zárna az üres nagy sivatag.
verse 3.:
Elbűvöl a két szemed, alig várom, hogy észre vedd!
És a szél teríti szét a homokszemeket.