Rohadt a hely
Buzsik György, Lukács Laci, Molnár Levente (Cseresznye)
1. Szakadó esőben várom a járatot,
Szidom a sofőr anyját, sokáig váratott.
Talán ez az az éjszaka, ami soha nem ér véget,
Dobok a tűzre, az arcomon érzem, a lángja hogy éget.
2. Ahogy az árnyékom az égig ér hátulról a fényben,
Én úgy maradtam itt, ebben az örökké sötétben.
De a lényeg a bélyeg a nyelved alatt,
Hiába változol, ha minden más ugyanolyan marad.
R. Látom, hallom, érzem:
||: Rohadt a hely, ahonnan érkeztem,
Rohadt a hely, én fáztam, éheztem.
Rohadt a hely, a gyengék nem bírják,
A törvényeket farkasok írják. :||
Rohadt a hely, rohadt a hely, rohadt a hely.
Rohadt a hely, rohadt a hely...
||: Rohadt a hely, rohadt a hely, rohadt a hely. :||